Olvasópróba: Én és a kisöcsém
A 2014/15-ös évad legelső előadásának rendezője, Koltai Róbert úgy érkezik meg, mint egy alaposan előkészített, mégis váratlan poén, bár most nem taps fogadja, hanem puszik és ölelések a WSSz udvarán. Rendezőként Füst Milán fanyar vígjátékával, a Máli nénivel mutatkozott be Szombathelyen a múlt évadban, most „operettőrülettel” folytatja. Ő határozza meg így Eisemann Mihály és Szilágyi László Én és a kisöcsém című, örökbecsű bohózatát, amelyben „nincs normális szereplő, mindenki szerelmes, mindenki akarja, hogy történjen vele valami. Mindehhez olyan bájos dallamok társulnak, hogy nem nagyon van jobb operett ennél”. Most már természetesen a próbateremben vagyunk, mindjárt kezdődik a felolvasás. Rendezője válogatja, hogy elsőre maga interpretálja-e a darabot, vagy rögtön beveti a színészeket. Koltai Róbert az előbbi utat választja, de nem csak azért, mert ő is játszik az előadásban. Méghozzá Kelemen Félix tápszergyárost, aki a közelgő csőd elkerülésére ősi módszert választ: hozzáadná a lányát, Katót egy dúsgazdag dán tápszergyáros fiához, bizonyos ifjabb Andersenhez. (Mese, mese, mátka.) A fiatalok hallani se akarnak egymásról („Én és a kisöcsém, fütyülünk a nőkre az idén, az idén...”), úgyhogy végül természetesen egymás karjaiban végzik. De ne szaladjunk ennyire előre. Ott tartunk, hogy Koltai Róbert a rendező szerepében olvasni kezd, mert így tanulta anno Kaposváron. Bár (ahogy már a Máli néni olvasópróbáján is megjegyezte, és most ismét elmeséli) Ascher Tamásnak nyilván a nyomába se érhet: „Ascher úgy olvasta fel a Godot-t, hogy soha többet nem tudtuk olyan jól eljátszani, pedig húsz évig ment az előadás.” (Így élnek tovább a legendák.) A budapesti Körúti Színházban pedig most is megy az Én és a kisöcsém, szintén Koltai Róbert rendezésében: kilenc éve vizsgaelőadásnak indult a színművészeti egyetemen, és annyira szereti a közönség, hogy nem lehet levenni a repertoárról. A szereplők cserélődnek, az előadás marad. És a régi, masszív bohózat is sokat elbír: Koltai Róbert a WSSz-ben már az olvasópróbán gyártja, javasolja az új poénokat. Mert most már tényleg kezdődik az olvasás, csak előbb még, a hagyományok szerint Jordán Tamás igazgatói szerepben jó munkát kíván.
Aztán elő az angyalokkal, démonokkal, detektívekkel és gépírókisasszonyokkal. Hogy mit keres a velencei gondolák között a paksi búvár, legyen meglepetés.
Vonatkozó cikk: