ugrás a tartalomra

Tizennegyedik nap - Horváth Ákos bejegyzése

2010. december 22.
Két kitűnő ifjú színésszel gazdagodtunk, akik remekül játszották - vagyis inkább élték - az anyjuktól parancsra elválasztandó gyermekek szomorú sorsát.

Falanszter

Két kitűnő ifjú színésszel gazdagodtunk, akik remekül játszották - vagyis inkább élték - az anyjuktól parancsra elválasztandó gyermekek szomorú sorsát. Ráadásul nylon kezeslábasban, valami vegyvédelmi cuccban, ami alatt azonnal negyven fokra melegszik az ember teste, de a két srác ezt is nagyon jól viselte, mármint a ruhát és a meleget is.

Furcsa dolog ez a színházi forgatás, abban hasonlít a játékfilm forgatásra, hogy nagyon kevés idő van mindenre és azonnal teljesíteni kell. Nem is mindig sikerült elsőre vagy másodikra, volt ami harmadszorra is dadogott egy kicsit. Ezek színházi jelenetek filmen, tulajdonképpen próba nélkül vagy alig próbálva kellett megfelelni a rendezőknek. Persze volt ami könnyedén ment. Például amikor egyhelyben kellett állni, az simán ment mindenkinek. De egy-egy bonyolultabb lelki állapot megmutatása, pláne tömegben, az próbára tette a társulat koncentrációs képességét és türelmét.

Maga a falanszter szín hamar elkészült, viszonylag könnyű nap volt. Csonka Éva Szilvinek viszont nehéz, mert ő volt az egyik anya, akitől elvették a gyermekét, majd a vásznon látjuk, hogy milyen színészi eszközökkel ábrázolta ezt a nehéz és drámai pillanatot. Megsúgom: színésznői remeklés.

szerző: Horváth Ákos