Unger Tünde-2012.12.04.
2012. december 3.
Kedves! Hozzám intézett leveled éppoly váratlanul ért, mint a lelkesedés, mellyel soraidat olvastam.
Érdeklődésedet értékelem; szüleim, testvéreim és én is remek egészségnek örvendünk, bár engem még kicsit gyötör a nátha. De még ez sem zavarhatott meg abban, hogy ma részt vegyek az egyetemi óráimon.
Igen, Kedvesem! Ma nem voltam a színházban, e helyett zenei tanulmányaim oltárán mutattam be égő áldozatot. (Ami azért igaz, mert néha rettentő égő, milyen ritkán tudok megjelenni az előadásokon.)
A folyosón sietve megakadt a szemem egy plakáton. No, hiszen! Ez a mi plakátunk! A Fúzióé! Elnézem Neked, ha nem hallottál a Fúzióról, de csak azért teszek Veled kivételt, mert pontosan tudom, hogy bokros teendőid a Hangyaboly Illat - és Szagmintavevő Bizottságban és az Állandó Molylepkeszárny-Röptető Kör rendes havi üléseinek megszervezésében olyannyira elfoglalnak, hogy még azt sem tudod, pénteken bemutatónk volt. (La Mancha lovagja; én=csellista szolgálólány, Fermina. Kicsit perverz.) Nehogy azt hidd, hogy kárhoztatlak ezért, nem egy csöppet sem. Nagyra tartom lelkesedésedet az állatok, különösképpen az elhunytak irányába. De ha kérhetek ilyet, néha lépj ki szerepedből és legyél egy picit emberbarát is.
A Fúzió egyébiránt egy egyetemi színpad. Nem rejtett szándékom az egyetemisták értő nézőkké való nevelése. Azonban titokban tehetséges fiatalokra vadászom, akikkel ki lehet alakítani egy alkotóműhelyt minden kötöttség (gondolok itt elsősorban a pénzre) és túlzott önzőség, előtérbe helyezett ego nélkül. Előadásunk bemutatója január negyedikén lesz, 19 órakor, Hemzsegő szívek címmel (ami sajnos nem nekem, hanem Horváth Ákosnak jutott eszébe), amire természetesen elvárlak. Ha nem tudsz megjelenni, olyan indokkal mentsd ki magad, amit még magad sem hiszel el. Így megmenekülsz rút, mindent elsöprő haragomtól.
Most zárom soraimat, holnap újabb próbatételek várnak rám zárthelyi dolgozat formájában. Már látom magam előtt, ahogy az alapkadenciák emelkednek fölém Fesz-dúrban (és van olyan!!!), ahogy a szextakkordokon egyensúlyozok egy-egy formatani kifejezés szakadékában.... Azt fogom kívánni, bárcsak lennék inkább koreográfiapróbán 17,5 órája szünet nélkül ("Szünet?")!
Azt megígérhetem, hogy hallani fogsz még felőlem, és a Fúzióról! Nem is olyan sokára!
Mély tisztelettel, a legjobbakat kívánva,
Lady Elf Głodny