Kísértetek

GENGAGERE

J.Joyce: Epilógus című versének zenéjét Józsa Tamás szerezte

Helene Alving lázongó természetű, erős akaratú nő, aki képes egy válságos pillanatban egész addigi életét átlátni, és felülbírálni. Van bátorsága kimondani, hogy az előítéletekkel teli, az életörömnek, értelmes tevékenységnek szűk teret engedő világ mellett, ő is oka volt, hogy a házassága úgy alakult, ahogy. Van bátorsága kimondani, hogy végighazudta az életét.

De lehet-e büntetlenül végighazudni egy életet? Lehet-e büntetlenül kizárni az apát egy gyerek életéből, és közben hamis bálvánnyá növelni benne? Lehet-e büntetlenül irányítani mások életét, az ő megkérdezésük nélkül? Nyugtalanító kérdések, megnyugtató válaszok nélkül.

Edvard Munch norvég festő Max Reinhardt felkérésére készített vázlatokat Kísértetek-rendezése (Deutsches Theater, Berlin, 1906.) díszletéhez. Ezek másolatai, és a ‘NAP’ c. kép másolata láthatók az előadás díszletében. A másolatokat a Kecskeméti Katona József Színház díszletfestői készítették.

 

„…A hitvesem fiút adott,

Cselédünk kutyakölyköt ellett.

…

Mindkettő esküszik nekem:

Én nemzettem a gyermekét,

Én meg a sorsot kérdezem:

Hogyhogy egy férges, egy meg ép?

…

Borzongok éjnek éjjelén

Kortyolván forró puncsomat,

S egy gondolat hasít belém:

Nem járt itt Manders túl sokat?....”

James Joyce Epilógus (részletek)

Kappanyos András fordítása