Pancimanci: mesejáték ovisoknak

A Weöres Sándor Színház növendékei a Pancimanci című magyar népmeséből maguk készítettek mesejátékot, amit április végéig 12 szombathelyi óvodába visznek el.

A Pancimanci – ahogy az már a népmesékben lenni szokott - egy gazdag királyfi és egy szegény lány szerelmének történetén keresztül olyan alapvető értékeket fogalmaz meg, mint a szeretet, a becsületesség, és a leleményesség.

A történet egyszerű: a férfivá érett királyfi útnak indul, hogy feleséget keressen magának. Az ország határán egy kis háznál pillantja meg azt a lányt, akivel végül egymásba szeretnek. Ám a gyönyörű teremtés szegény házból való, és édesanyja pontosan tudja, hogy a király gazdag feleséget akar fiának, ezért azt hazudja, a lánya aranyfonalat tud fonni még az egyszerű lenből is. Így a király nem bánja a házasságot, sőt azt reméli, ezzel a házassággal még a nehéz sorsú birodalmat is felvirágoztathatja. A fiatalok erről mit sem tudnak. A menyegzőt követően persze a király látni akarja az aranyfonalakat, a szegény lány pedig nem tudja, mit csináljon. Ekkor jön Pancimanci, a huncut kisördög, aki ajánlatot tesz a királynénak: minden nap hoz aranyfonalat, de mindig feltesz egy találós kérdést is. Ha a királyné megfejti, övé a fonál, de ha nem, irány a pokol… Csakhogy Pancimanci nem számít a gyerekekre, akik segítenek a találós kérdés megfejtésben, hogy megmenthessék a szerelmeseket.

Takács Dani így mesél a közös munkáról, amelyben a növendékek nem csak színészként vettek részt, hanem maguk bújtak a dramaturgtól a rendezőig minden közreműködő bőrébe is:

„Mint a mesékben, számunkra is egy próbatétel volt, hogy miként lehet közösségben dolgozni úgy, hogy egy drámai anyagnak minden egyes részletével külön foglalkoznunk kell. Hosszas, olykor vitákba hajló beszélgetések során készítettük el az első szövegkönyvet, amit a mai napig alakítunk. Célunk volt a kész mesét logikailag a magunk számára újra felépíteni, úgy végigvezetni, hogy ne zökkenjen egy momentuma sem – visszacsupaszítottuk és ismét feltöltöttük. Mikor ez mindannyiunk számára elfogadhatónak tűnt, megkezdődött a színpadi munka. Nagyjából megfogalmazódott egy kép a formáról, így elkezdődhetett a darab rendelkező próbája: hogy nézzen ki a színpadkép, ki milyen utat járjon be a színpadon, milyen díszletre, kellékekre van pontosan szükség. Majd a szereplők belső indíttatását vizsgálva újra elmélyedtünk a történetben, zenével, játékkal, gesztusokkal igyekeztünk alátámasztani a mondanivalót. Alkotói és technikai oldalról egyaránt végigéltünk egy előadást.”

Így született meg az azonos című meséből a Pancimanci. Azzal pedig, hogy a mesejáték előadása során a gyerekeket is bevonják a történetbe, újabb színészi feladatot adtak saját maguknak a növendékek. Április végéig 12 szombathelyi óvodában bizonyítják, hogy ezt a próbát is kitűnően állják.

Előadások:

január 26., 9.00 óra – Kőrösi Csoma Sándor Utcai Óvoda
január 28., 9.30 óra – Margaréta Óvoda
február 2., 9.00 óra – Mesevár Óvoda
február 3., 9.30 óra – Losonc Utcai Óvoda
február 5., 9.00 óra – Brenner János Óvoda
február 10., 9.30 óra – Szivárvány Óvoda
február 11., 9.00 óra – Mocorgó Óvoda
február 15., 9.30 óra – Napsugár Óvóda
március 1., 9.30 óra – Vadvirág Óvoda
március 2-4., 9.30 óra – Gazdag Erzsi Óvoda
március 24., 9.30 óra – Weöres Sándor Óvoda
március 25., 9.30 óra - Játéksziget Óvoda
április 8., 9.30 óra, - Benczúr Gyula Utcai Óvoda


PANCIMANCI

Készítették és játsszák a Weöres Sándor Színház növendékei.


Szegény asszony, szegény lány / Papp-Ionescu Dóra
Öreg király, Pancimanci (báb) / Balogh János
Királyfi / Budai Dávid
Mesélő / Takács Dániel

Díszlettervező: Papp-Ionescu Dóra
Díszletkivitelezők a színház munkatársai: Borsodi Mária, Csernay István, Árvay Csaba
Zene: Takács Dániel
(élő zenei kíséret reneszánsz és népi dallamokból)

Mentor: Dömötör Tamás, Kovács Géza

wssz
2010. január 26.

Támogatók