ugrás a tartalomra

Andy Hefler WS-színészekkel dolgozik

2012. március 22.
Igen vagy nem, oldás vagy kötés, kaland vagy biztonság: a tiéd a választás. A Weöres Sándor Színház színészei a kalandot választották.

Igen vagy nem, oldás vagy kötés, kaland vagy biztonság: a tiéd a választás. A Weöres Sándor Színház színészei a kalandot választották, amikor igent mondtak Andrew Hefler háromnapos improvizációs kurzusára. Májusban folytatják a munkát, lesz előadás is.

Délelőtt, úgy fél tizenegy tájban boldog kiabálás hallatszik a próbateremből, kanyarog egy kicsit a napsütötte Akacs Mihály utcában, aztán feloldódik a nagy kékségben: Igeen!!! Igeen!!!

Az igen különben is Andy szótárának alapszava. Az állandó készenlét, a folytonos nyitottság titkát firtató kérdésre mesterét, az amerikai drámatanár Keith Johnstone-t idézi, aki szerint mindig az a kérdés, hogy az ember mit válaszol az útjába kerülő lehetőségekre. A nem a biztonsággal, az igen a kalanddal egyenlő. És Andy rendre inkább a kalandot választja. Színész, zenész, tréner (dolgozik például a tévés beugrókkal is), és a 90-es évek eleje óta Magyarországon él. A Madhouse Theatre Company Shakesperae-összesével többször fellépett már a WS Színházban. Aki látta azt az előadást, tudja, miből fakad a színházi öröm: a színpadon és a nézőtéren egyaránt.

Úgyhogy legyen a kályhánk az igen, ahonnan el lehet indulni. A próbateremből kihallatszó boldog kiabálás például annak a szituációs gyakorlatnak a része, amely a jó szokások kialakítására szolgál: Mit akar a sztori? Mit akar a néző? Mit akar a másik színész? Közös a kreativitás - és közös a felelősség is. Az improvizáció pedig praktikus oldószer: alkotó energiába fordítja a feszültséget. A gyakorlatok azt is gyorsan megmutatják, hogy a rögtönzésnek komoly és pontos szabályai vannak, amelyekre ráépíthető a fergeteges, örömteli, tényleg a másikra figyelő szabadság. Mint a commedia dell arte-színjátszásban, amely Andy szerint pont akkor halt meg, amikor minden elemét rögzítették. A színházból mostanában egyébként is hiányolja a pattogatott kukoricát . Pedig ha színház, akkor mulatság. (Vö! Shakespeare.) Csak innen juthatunk le a mélyebb rétegekig. És ennek nem mond ellent, hogy a mulatság-érzet megteremtéséhez sok munka vezet. Aki képes elveszíteni magát a játékban, végül önmagát nyeri meg.

Andy Hefler májusban visszatér a WS Színházba, a kurzusból a remények szerint előadás is születik. (Olyan beugró-féle.) Igeen!

 

 

 

szerző: Vas Népe (szerző: Ölbei Lívia)