Átadták a Jurányiban az eSzínház Fesztivál ’25 fődíját
November 7-én ünnepélyes keretek között adták át a Jurányi Házban az eSzínház Fesztivál ’25 díjait. Kihirdették a szakmai, a közönség- és a különdíjakat. A fődíjat, a legjobb digitális adaptációnak járót, a Weöres Sándor Színház Énis, teis című alkotása nyerte.
2025. szeptember 19-e és 28-a között rendezték az immáron jubileumi 5. eSzínház Fesztivált, az ország egyetlen online térben rendezett színházi seregszemléjét. A kilencnapos eseményen 14 színház és társulat produkcióit nézhette meg a közönség, méghozzá a vártnál is nagyobb érdeklődés mellett, hiszen 28 országból és öt kontinensről követték figyelemmel az előadásokat. Az eSzínház Fesztiválra nevezett produkciókat szakmai zsűri értékelte, amelynek tagjai Dragomán György író, Kovács D. Dániel rendező és Szegő János szerkesztő-kritikus, valamint ő maga voltak. A zsűri mellett a közönség is szavazhatott, így a nézők dönthették el, melyik produkció kapja az eSzínház Fesztivál közönségdíját.
Az eSzínház Fesztivál díjazottjai pénzjutalomban is részesültek. A fődíj, azaz a legjobb digitális adaptációnak ítélt elismerés mellé 250 ezer forint pénzdíj járt, a közönségdíj nyertese 150 ezer forintot vihetett haza, valamint a legjobb női főszereplő, a legjobb férfi főszereplő, továbbá a legjobb látvány és a zsűri különdíja mellé is száz-száz ezer forint pénzjutalmat osztottak ki.
A legjobb digitális adaptációnak járó díjat elnyert Énis, teis című darabot Kovács D. Dániel rendező méltatta, aki úgy fogalmazott, hogy „ritka, hogy ennyire egyöntetűen, mindenki meggyőződésből ugyanarra az előadásra szavazzon. Az Énis, teis című produkció esetében ez történt. Ahhoz, hogy ez az előadás ilyen magától értetődően vigye el a legjobb e-színházi adaptáció díját, négy dolog biztosan kellett: egy rendező, Göttinger Pál, aki erős színházi víziót teremtett; egy adásrendező, Kaczmarski Ágnes, aki ezt a víziót a képernyőn is érvényes formába tudta átültetni; egy történet, amely működik nemcsak a színház terében, hanem a digitális nézőtér felé is, és a szombathelyi társulat, ahol a színjáték kulcsa egységes, expresszív annyira, hogy színpadi intenzitást képviseljen, de kellőképpen finom és pontos ahhoz, hogy a filmnyelvhez szokott néző számára hiteles legyen egy ilyen nehéz konfliktusokat feldolgozó témában is.”
-színmű-
Légrádi Gergely:
Énis, teis
Egy negyvenes házaspár párterápiára jár, szeretnék megmenteni kihűlt, örömtelen és gyermektelen házasságukat. Az egyik alkalmon felszínre kerül egy titok: a nőnél, aki régebben hivatásos táncos volt egy együttesnél, nagy tekintélyű mestere durván átlépett egy határt a próbateremben, 13 évvel ezelőtt. Kettesben, éjszaka, tanúk nélkül. A férj, feldühödvén azon, hogy egy olyan korai trauma mérgezi meg a házasságát, aminél ő maga a közelben sem volt (hiszen nem is ismerték még egymást), elhatározza: ha már akkor nem tudta megvédeni a nőt, akit szeret, majd most kezébe veszi a dolgokat, és bosszút áll a számára ismeretlen férfin.
Az ügy nyilvánosságot kap, a sztorira rávetődő médiamunkások által felkorbácsolt hullámok pedig elsodornak mindent, ami az útjukba kerül...
Hogyan fonódik össze hatalom és intimitás? Hogyan lehet tovább élni az abúzus traumájával? Létezhet-e hierarchia nélküli emberi kapcsolat? Ha a közvetlen környezetünkben testi-lelki erőszakot látunk (vagy fordítva: ha egy zaklató környezetéhez tartozunk, és ő ott él velünk-mellettünk évtizedekig) - mit tehetünk?
Légrádi Gergely új darabját, mely az emberi és családi kapcsolatoknak ezt a sok szégyen és elhallgatás miatt szinte teljesen feltérképezetlen tartományát vizsgálja, Göttinger Pál állította színpadra.
Rendező:
Göttinger Pál
Szereplők:
Horváth Ákos
Bálint Éva
Csonka Szilvia
Némedi Árpád
Kelemen Zoltán
Nagy-Bakonyi Boglárka
Szabó Tibor
Szabó Róbert Endre