ugrás a tartalomra

"Fogjam le a B-major 7-est!"

2012. november 21.
Poppre Ádám profi kosárlabdázó akart lenni gimnáziumban, de érdekelte a biológia is. Édesapjával terepmotorozni járt, mostanság vadászni. Imádja a Forma 1-et. Színész. Mert azt is szereti. Kovács Gergely interjúvolta meg a Cafe Frei-ben.

Ádám középiskolás korában magasnak számított, így nem volt számára kérdés, hogy élsportoló akar-e lenni. A kosárlabda csapatban 4-es poszton (erőcsatár) játszott, ma egy profi együttesben irányítónak is kicsi lenne. Jó ritmusérzéke miatt ért el sikereket ebben a sportágban. Ez a készsége a terepmotorozáshoz is jól jött: egymás után öt-hat dombon átzúzni ügyességet is igényel. Édesapja annak idején igazolt Enduro-versenyzőként hajtotta a gépet, fiát már egészen kicsi korában vitte magával. A Forma 1-et is úgy kedvelte meg, hogy apukája nézte mindig, eleinte nem tartott vele, aztán felnőttként ő is csatlakozott, így sokszor a vasárnapi közös ebéd egy-egy futam miatt hiúsult meg.

Évente néhány alkalommal járnak vadászni, de Ádám fegyvertartási engedély hiányában nem lőhet, csak hajthat. Ádámot érdekelte a biológia is: David Attenborough ismeretterjesztő filmjei hatására érezte úgy, hogy azt akar tanulni. Gimnáziumban a szerves kémia viszont visszadobta.

Gergő arról is érdeklődött, hogy miként került Szombathelyre. Ádám a budapesti Shakespeare Akadémiára járt, Borbás Gabi, Pásztor Edina és Silló Sándor osztályába. Utóbbi hívta a vasi városba, mert akkor indult a színész képzés a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában.

- A felvételi kétfordulós volt. Jeles András, Dömötör Tamás, Jordán Tamás, Gyöngyössy Péter, Silló Sándor előtt vizsgáztunk. Az első után úgy éreztem, ez biztosan nem sikerült, de újra behívtak, hosszas nyaggatás következett: egy Babits-verset mondtam, Jeles minden szavamba belekötött. Tudtam, hogy itt a vége, itt már alázás megy, nem vettek fel. Később kiderült, hogy mégis. Bejutottam. Így 2007-ben Szombathelyre költöztem, hogy az akkor alakult Weöres Sándor Színházban Jordán Tamás és Jeles András osztályában kezdhessem az évadot stúdiósként. Első nagy szerepemet a Nevető emberben játszottam, én alakítottam Ursus-t. Iszonyatosan jó munka volt, rengeteget tanultunk Jeles Andrástól.

 

Ádám és Timi (Lévai Tímea, színész kolléga, feleség) énekeltek, zenéltek is a Színházszerda eseményén, hiszen mindkettejüknek fontos a zene. Ezért tavaly beiratkoztak az egyetem zenei tagozatára, de pár hét után abbahagyták.

- Úgy gondoltam, hogy elég: mindenki profi volt zeneelméletből, én sehol sem voltam hozzájuk képest. A minap is Völgyi Attila (zenész a La Mancha lovagja előadásán) mondta nekem a próbán, hogy fogjam le a B-major 7-est, én meg néztem bambán. Aztán kiderült, hogy én azt a hangot lefogom egy másik dalomban, csak fogalmam sem volt róla, hogy az éppen az. Mert én sosem tanultam gitározni, zenélni. Pedig már nyolc éve csinálom.

Ádámot a tavalyi lánykérésről is kérdezte Gergő.

- November 12-én ismerkedtünk meg Timivel. 2011 november első pár napjában azt vettem észre magamon, hogy motoszkál bennem a gondolat, hogy komolyra fordítsuk a kapcsolatunkat, de nem azért, mert öt éve együtt vagyunk, csak úgy. Nem tudom, miért. Aztán egy nagy beszélgetésen egyszer csak mindketten a házasságra gondoltunk. Hogy majd akarjuk. És én akkor megkértem Timit. Nem mondhatnám, hogy ilyen egy klasszikus lánykérés. Idén nyáron összeházasodtunk, az már klasszikus volt. Nem volt nagy létszámú, de tartottunk templomi, polgári esküvőt, aztán négy napra elmentünk Rómába nászútra. Azóta házas vagyok.

 

 

 

 

 

Vonatkozó cikk:

A zenében nincs muszáj

Kiss Mari fut, úszik és játszik

A Bárkában súgott is

Jani egy napja videón

Minden jó, ahogy van

Szerémi Zoltán rendezőként is bemutatozik

Huszonkét ember negyvennégy lábbal