Szirmai Albert-Bakonyi Károly-Geszti Péter-Mohácsi testvérek-Kovács Márton: Mágnás Miska

A régi dallamok könnyedsége ellenére a történet feltűnően szomorú és mai: két egymástól elzárt világ, egy érdemtelenül gazdag és egy reménytelenül szegény összeütközéséről szól.

William Shakespeare: Ahogy tetszik

Shakespeare mindent tud a játékról, a játékos ember természetéről. Az Ahogy tetszik szereplői is valami mást játszanak, mint akik valójában, és a magukra vett másságban alakítják igazi valójukat.

Henrik Ibsen: Kísértetek

Helene Alving lázongó természetű, erős akaratú nő, aki képes egy válságos pillanatban egész addigi életét átlátni, és felülbírálni. Van bátorsága kimondani, hogy az előítéletekkel teli, az életörömnek, értelmes tevékenységnek szűk teret engedő világ mellett, ő is oka volt, hogy a házassága úgy alakult, ahogy.

Mohácsi István-Mohácsi János: A falu rossza

Kinek nem jutott még eszébe, hogy szerelemből, gyűlöletből, vagy végtelen elkeseredettségből véget vessen ennek az egésznek? Az se baj, ha ez másnak a végét jelenti, csak történjen már valami.

B. Török Fruzsina: Végállomás

A történet egy vonat étkezőkocsijában kezdődik az 1890-es évek elején, késő éjszaka. A történet férfi és nő kimeríthetetlen, titkokkal és hazugságokkal, vágyakkal és szenvedélyekkel teli kapcsolatáról szól.

Roberto Cossa: A Dédi

Bemutató: december 2-án 19 órakor

A farkaséhségű matróna szerepét gyakran szokták férfiakra osztani, így a szombathelyi előadás is ezt a hagyományt követi: Valló Péter rendezésében Jordán Tamás alakítja a démonikus öregasszonyt.

Niccolo Machiavelli: Mandragóra

Niccolò Machiavelli a reneszánsz legnagyobb hatású politológusa kilenc évvel halála előtt, száműzetése során írta vitriolos jellemkomédiáját, amelyben nem antik mintákat követett, hanem saját kora visszás erkölcseit állította pellengérre.

Szivárvány havasán - Köpönyeg és palást

2014-ben nyílt drámapályázatot hirdetett Szent Márton születésének 1700. évfordulója alkalmából Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. A nyertes pályaművet márciusban műsorára tűzi a Weöres Sándor Színház.

Tadeusz Słobodzianek: A mi osztályunk

A lengyel Słobodzianek tíz lengyel és zsidó diák személyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mutatja be hazája részvételét a XX. század borzalmaiban 1925-től napjainkig.

Anton Csehov: Ványa bá

Csehov a drámaírás és a színházművészet legnagyobb újítói közé tartozik. Utolérhetetlen stílussal és érzékenységgel ábrázolja a lélek legapróbb rezdüléseit.

Presser Gábor-Sztevanovity Dusán-Horváth Péter: A padlás

Presser Gábor és Sztevanovity Dusán 1986-ban írta meg „A padlás” című musicalt Zsennyén. A szellemek, Rádiós és Süni, Mamóka, no meg a többiek története 9-től 99 éves korig mindenkinek szól.

Gubanc

Színházi előadás 8-10 éveseknek a Káva Kulturális Műhely komplex színházi nevelési produkciója nyomán. Kálmánchelyi Zoltán, Vass Szilárd, Alberti Zsófi, Papp-Ionescu Dóra szereplésével.

Makrancos Kata avagy a hárpia megzabolázása

A fiatal és szabad, szép és megzabolázhatatlan Kata nem tűri a béklyókat, a korlátokat. Nem tud, és nem akar parancsra szeretni, a férfiak kizárólagos uralmát megtagadja. De nem tudja elkerülni az apja által rákényszerített házasságot.

A dzsungel könyve

A dzsungel könyve a magyar musical irodalom egyik kiemelkedő klasszikusa. Dés László magával ragadó zenéje, Geszti Péter szellemes dalszövegei és Békés Pál pörgő dramaturgiájú történetmesélése egyaránt kedvence kicsiknek és nagyoknak.

A kék pék

Devecsery László: A kék pék című meséjéből készült interaktív előadás óvodásoknak és kisiskolásoknak. Kalács Kázmért, a kék péket Kenderes Csaba, Kiflicskét, a feleségét Hartai Petra játssza.

A kút

A Szent Márton Programiroda és a Weöres Sándor Színház interaktív színházi sorozattal kívánja közelebb hozni a középiskolás korosztály számára Szent Márton példázatát.

A jó pálinka itassa magát

"Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg varázsló, aki olyan pálinkát főzött, hogy ha abból ivott valaki, az utána mindenre tudta a választ. A recept elveszett, de ma is mindenki azt keresi..."

Szabad-ötletek jegyzéke

A Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben címet viselő írás József Attila személyes vallomása magáról, kétségeiről, az elveszettségéről. József Attila 1936 májusában a Japán kávéházban maga elé tett egy füzetet és nekilátott teleírni azt.